Gondolatok, tanácsok a kivitelezéssel kapcsolatban:

 

Esztrich vagy aljzatbeton?

1. Általánosságba véve elmondhatjuk, hogy az estrichek alkalmasak aljzatbetonnak, de az aljzatbetonok nem alkalmasak estrichnek.
2. Miért esztrichet, miért ne helyszínen kevert aljzatbetont?Az esztrich termék gyártására pontos előírások és szabványok vonatkoznak, aminek a betartása biztosítja a minőséget. A helyszínen kevert aljzatbeton kis rétegvastagságnál szinte biztosan nem lesz megfelelő!
3. A korszerű esztrich szerkezetek vastagsága a finom, homokszemcsés adalékanyagoknak (0-8 mm) köszönhetően a régi aljzatbetonhoz képest jelentős mértékben csökkenthető.
4.  3 különböző rétegrendű esztrich szerkezetre (kontakt, csúsztatott, úsztatott) mind-mind egyedi előírások vonatkoznak. Ne megszokásból dolgozzunk, nézzünk utána az előírásoknak!
5. Ragaszkodjunk a csomagoláson feltűntetett keverővíz mennyiség betartásához, mivel a túl sok víz lecsökken a szilárdságot, illetve szétosztályozódik az anyag.
6. Ne felejtsük el az estrichet dilatálni! Egybefüggő felületen beltérben 40 m2-ként, illetve ha a mező valamelyik oldalának hossza nagyobb, mint 8 m vagy az oldalhosszak aránya > 3:1.
7. A csatlakozó szerkezeteknél mindig rakjunk dilatációs szalagot (falazatok, csövek)
8. Ne tömörítsük túl az esztrichet, mert a bedolgozott anyag szétosztályozódhat és a kötéshez szükséges vizet is kiválasztja a felszínen.
9. Önterülő estrich alkalmazásával időt takaríthatunk meg és megfelelő kivitelezés esetén padlókiegyenlítőre sem lesz szükség.
10. Gipszes esztrihet kültérben és vizes helységekben ne alkalmazzunk!Burkolásnál a cementkötésű aljzatoknál 2 százalék alatti nedvességtartalom tekinthető elfogadhatónak, míg anhidrit (gipszes) bázisú aljzatoknál ez az érték nem haladhatja meg a 0,5 százalékot.
11. A munka megkezdése előtt gondoljuk át a munka átfutási idejét. Úgy álljunk neki a feladatnak, hogy összes szükséges szerszám és a létszám a helyszínen legyen. Az előkészületekben segítséget nyújt a termék műszaki adatlapja, mely még bedolgozási időtervet is tartalmaz.

 

Homlokzat-felújítás javítóanyagai

 

Meglévő épületállományunk olyan érték, melyet megőrzése elemi érdekünk. Annak érdekében, hogy az ingatlanjaink élettartalma meghosszabbítható legyen, nem elég, hogy minőségi anyagokból építjük, folyamatosan ápolni, renoválni, illetve bizonyos időközönként felújítani, korszerűsíteni kell.

A homlokzat-felújítási munkák megkezdése előtt is, mint minden komolyabb építési tevékenység esetén célszerű műszaki szakembert bevonni (tervező, műszaki ellenőr, szakértő), valamint tisztázni kell az elérendő célokat. Más-más technológiára van szükség műemléki épületeknél, utólagos hőszigetelő rendszer építésénél illetve állagmegőrző felületkezelésnél is.

A célok tisztázását követően fel kell térképezni a meglévő szerkezet tulajdonságait. Tudnunk kell a szerkezet anyagát, a szerkezetet érő károsító hatásokat és a beavatkozás helyét. Mindezen ismeretek alapján magabiztosan ki lehet választani a kitűzött cél eléréséhez legcélszerűbb technológiát. 

• Nedves, enyhén sóterhelt falak felújítása szárító- és felújító vakolatrendszerrel lehetséges. Az szárító vakolatok hidrofób tulajdonsága miatt a falakba felfele törekvő nedvesség nem képes mélyen a vakolatba hatolni, hanem a határfelület közelében elpárolog. A falfelület mindig száraz marad, a vízben oldott sók pedig a vakolat pórusaiban raktározódnak el, de nem jutnak a felszínre.

• Festett, színezett illetve vakolt felület foltos, repedezett és egyenetlen felületének újraszínezés előtti javítása  mész-cement kötőanyagú javítóhabarccsal javasolt. A fehér színű szálerősített habarcs kiváló tapadási és repedés-áthidalási tulajdonságainak köszönhetően már vékony rétegben is alkalmas a régi felületek átvonására tapadóhíd alkalmazása nélkül. Festés előtti felület kialakítására is megfelelő, hiszen anyagában besimítható. Nem célszerű a homlokzati hőszigetelő rendszer tapaszait alkalmazni, mivel a felület nehezen csiszolható, és csak megfelelően sima és sík felületre célszerű felhordani.

• Nagyobb környezeti igénybevételeknél, illetve beton felületen javasolt tisztán cement kötőanyagú, illetve műanyag diszperzióval erősített javítóhabarcsokat alkalmazni, melyek jobban ellenállnak a víz és a mechanikai hatások roncsolásának.

• A legmagasabb igénybevételek valamint vasbeton szerkezetek esetén minimum „R3”-as minősítésű javítóhabarcs a megoldás. A rendszerek fontos része az alapozó-kötőhíd, mely a tapadáson túl az acélbetétek korrózióvédelmét is biztosítja. A betonjavító habarcsok biztosítják a hiányzó betonszerkezetet a meglévő alapfelület anyagánál magasabb minőségben.

 

Teraszfelújítás a Mumus

 

A teraszt számos erőteljes környezeti hatás éri, mint például a napsugárzás, a hőingadozás, a különböző csapadékfajták pusztító munkája vagy a légszennyezés okozta erózió. Miközben ezekkel szemben ellenállóvá kell tennünk, a rajta kialakított felületnek nem árt kopásállónak, csúszásmentesnek és esztétikusnak is lennie.

 A felújítás alapos állapotfelméréssel kezdődik. Nem lehet ugyanis tartós eredményre számítani, amíg a burkolat alatt megbújó problémákat, mint például a beázást, a vizesedést vagy az aljzat hiányosságait nem szüntettük meg. 

Általános rétegrend:

1. altalaj
2. teraszlemez
3. vízszigetelés 1. réteg + hajlaterősítés
4. vízszigetelés 2. réteg
5. ragasztás
6. fugázás
7. rugalmas réskitöltés

A teraszok egyik legnagyobb ellensége a víz, illetve az általa okozott fagyási kár. Megfelelő vízszigetelés hiányában az egyes rétegek átnedvesedhetnek, szétázhatnak, a nem elvezetett csapadék pedig megülhet, és a burkolat felfagyását eredményezheti. A vízelvezetés tehát létfontosságú, ezért a felszínen és a szigetelés síkján is legalább 2 százalékos lejtést kell kialakítani.

A fagyásveszélyt és ezáltal a burkolat tönkremenetelét nagy mértékben csökkenthetjük a burkolati réteg alatt kialakított átszivárogtató beton alkalmazásával. Ezzel az esetlegesen bejutó nedvességnek teret adunk az elszivárgásra, illetve a fagyási tágulás roncsolásmentes végbemenetelére.

Átszivárogtatott rétegrend:

1. altalaj
2. teraszlemez
3. vízszigetelés 1. réteg + hajlaterősítés
4. vízszigetelés 2. réteg
5. kasírozott szivárgólemez
6. átszivárogtató betonréteg
7. ragasztás
8. fugázás
9. rugalmas réskitöltés

 A vízszigetelés elkészítésekor ügyeljünk arra, hogy kültérre kifejlesztett, rugalmas, folyékony szigetelő fóliát alkalmazzunk, amit minimum két rétegben hordunk fel! Gondoskodni kell a szigetelés lábazati felvezetéséről is az éleknél hajlaterősítő szalag alkalmazása mellett. Annak érdekében, hogy a szigetelő rétegen a későbbiekben ne alakuljanak ki teknők, nagyon fontos, hogy megszűntessük az alapfelület egyenetlenségeit, amit kültéri aljzatkiegyenlítővel vagy betonjavítóval oldhatunk meg.  

A teraszok burkolásának kritikus pontja a ragasztóanyag kiválasztása. Ezt számos tényező befolyásolja, mint például a burkolólap anyaga és mérete, a környezeti hatások és a várható terhelés mértéke. Emellett a hőingadozás miatt különösen fontos, hogy rugalmas ragasztót válasszunk. Maga a ragasztás nagy szakértelmet igénylő folyamat, hiszen a burkolólapon kívül az aljzatot is be kell kenni a ragasztóval, és az egyes elemek szintbe helyezését is meg kell oldani.

A hőingadozás miatt más óvintézkedésre is szükség van. Alapszabály, hogy a kültéri ragasztott burkolatot dilatációval kell ellátni, hogy az elemek hőmérsékletváltozás hatására létrejövő mozgása akadálytalanul lejátszódhasson. Ugyanezért indokolt, hogy flexibilis fugázóanyagot használjunk.

A burkolás végén ne feledkezzünk meg a sarkok, élek rugalmas tömítéséről sem! Itt is fontos odafigyelni arra, hogy kültérre alkalmas, UV álló szilikont alkalmazzunk, valamint hogy az alapfelület por és szennyeződésmentes legyen.